A Magyar Kurír cikke a Könyvbemutatóról, 2025. június 13.
„Különleges megtiszteltetés itt lenni, bárcsak jelen lehetne velünk a két szerző is” – kezdte köszöntőjét Peter Verhalen OCist, a Dallasi Miasszonyunk Ciszterci Monostor apátja, a Zirci Kongregáció prézes apátja. Kristóf atya sajnos már nincs közöttünk, Gyula atya viszont az internet segítségével most is követi Dallasból az eseményeket. A Minden kegyelem című könyvben Gyula atya idegenvezetőként kalauzol bennünket a történelem útján, azt meséli el, hogy miként jutott el Győrből indulva Rómán át egészen az amerikai Dallasig. Sajátos humorral, öniróniától sem mentesen ír gyermek- és fiatalkoráról. Megemlíti azokat a hős férfiakat, akik az ötvenes években – amikor egy ciszter szerzetes csak a „föld alatt” létezhetett – meghatározóak voltak számára is. Gyula atya nem rejti véka alá azokat a nehézségeket sem, melyekkel az Egyesült Államokban meg kellett küzdenie a közösség és az iskola létrehozásában, megerősítésében.
Rábay Kristóf atya (1919–1999) mély filozófiai és teológiai műveltséggel rendelkezett. Mosolygó arca, együttérzése sok diákot vonzott a dallasi Cistercian Preparatory School elnevezésű iskolába. Mécsvilág című könyvének a kéziratát az ágya mellett tartotta, ebbe azokat a Szentírással kapcsolatos elmélkedéseit írta le, melyek utolsó éveiben foglalkoztatták. Láthatóan nagyon érdekelte a szerzetesség és a közösség kérdésköre. Kristóf atya szerint fontos az a szempont, hogy a közösség tagjai egy olyan Isten körül gyülekeznek, akit nem látnak; igyekeznek meghallani a világ és saját lelkük zajában Isten hangját. Ezek az elmélkedések
szeretettel, de tűpontossággal fogalmazzák meg azokat a nehézségeket, melyekkel a szerzeteseknek, de minden hívő embernek szembesülnie kell.
Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója házigazdaként üdvözölte a megjelenteket. Mint elmondta, e kötetek rámutatnak a közösség, a hit, a hitelesség és az értékmentés kapcsolatára.
„A kommunista üldöztetés elől menekülve 11 szerzetes létrehozott egy kisebb csodát” – hangsúlyozta az igazgató. Elsősorban a hitükre építkezve alkották meg közösségüket. A Minden kegyelem és a Mécsvilág kötetek szerepe az emlékállítás e kis csoport tevékenységének. Nem szabad, hogy feledésbe merüljön mindaz, amit létrehoztak, hiszen nélkülük sem a dallasi monostor, sem a gimnázium nem jöhetett volna léte.
Halász Nivárd OCist rendtörténeti bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy hetven éve alakult meg a dallasi monostor. Rábay Kristóf még a virágzó zirci apátságban tette le a fogadalmát, míg Donát atya titokban vált ciszterci szerzetessé. Kristóf atya Freiburgban, Donát atya Rómában tanult teológiát. Donát atya emellett több mint ötven éve szolgál a dallasi magyarok lelkipásztoraként.
Ezt követően Lelóczky Donát OCist és Marton Bernát OCist videóüzenetét nézték meg a résztvevők. Marton Bernát kiemelte, Donát atya neve a donatusból – (az Úrtól) ajándékozott – származik, ám ez hasonlít az angol donut szóhoz, ami fánkot jelent, ezért is használja inkább a Julius, azaz a Gyula nevet. A viccet félretéve, Gyula atya sokat segített neki akkor, amikor Rómába, majd Dallasba érkezett. Marton Bernát elmondta, sokat tudnak egymás életéről, rendszeresen beszélgetnek arról, hogyan is működött életükben az isteni kegyelem. Rábay Kristófra emlékezve azt emelte ki, hogy az egykori perjelből sugárzott az emberiesség, a megértés, a törődés és a hit. Kis írásait, melyeket most magyarul is olvashatunk, gyertyafényeknek nevezte. Marton Bernát a kötet egyik írását idézve kiemelte, Istent az egyszerű dolgokban is fel kell fedeznünk, hiszen
a mai nap éppen annyira fontos, mint a teremtés első napja”.
Lelóczky Gyula Donát OCist videóüzenetében arra mutatott rá, hogy minden keresztény ember életrajza az isteni kegyelem története, csodája.
Az ő élete három nagy részből állt,
a könyv tulajdonképpen három „kultúrsokk” leírása.
Az ötvenes évek kommunizmusának megtapasztalását a római tanulás és szolgálat ideje követte – itt már a keresztény hitet, a szerzetesi életformát szabadon lehetett gyakorolni –, de az amerikai szerzetesi élet is óriási változást jelentett a számára. Hatvan éve él Amerikában, tanított az iskolában, vezette a könyvtárat, emellett az itt élő magyarok pasztorális szolgálatát is ellátta.
Az eseményen közreműködött a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Rajeczky Benjamin Ifjúsági Kórusa.
Fotó: Lambert Attila
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Forrás:
