A cipszerek földjén a Szepességben

Az Árpádházi Szent Erzsébet osztály (7.a) útibeszámolója

Utazás időpontja: 2025. 05. 04.-07.

Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2024/1-001465

1. nap: 2025.05.04. vasárnap

Korán reggel az iskola előtt csomagokkal megpakolva gyülekezett az osztály. 7 órakor, pontosan elindultunk a Felvidék felé.

A négy és fél órás, megterhelő, de vidám buszút végén megérkeztünk a Szepesi várhoz. A gyerekek kis csoportokat alkotva járták be a vár egészét, rejtett zugait is. Idegenvezetőül egy papírt kaptak, amelyen a látnivalók sorakoztak. Lelkesen olvasták fel egymásnak az egyes helyszínek tudnivalóit.

Szepesváralján bejártuk a XVIII. századi kanonoksort, majd belülről megcsodáltuk a Szent Márton székesegyházat is.

Egy kis buszozással érkeztünk meg az Őszszakáll savanyúvizes forráshoz, amely a Szent Kereszt kápolna közelében buzog. A kápolna mellett rövid pihenőt tartottunk.

Estefelé Szepesszombatban tettünk egy sétát a főtéren, megnéztük a gótikus és reneszánsz polgárházakat, fotózkodtunk a magyar feliratú obeliszk előtt („1848 Magyar szabadságharc emlékére emelte Szepesszombat XVI Szep. város közadakozásból 1899-ben Édes magyar hazánk iránti szeretetből”). Felkerestük a főtér egy emléktábláját, ami Mátyás király látogatásáról emlékezett meg.

Sötétedéskor érkeztünk a szállásunkra (Csorba, Hotel Sipox). Vacsora után, az esti imát követően lassan nyugovóra tértünk.

2. nap: 2025.05.05. hétfő

A reggelit követően 8 órakor ismét útra keltünk. Első állomásunk Lőcse volt. A régi városháza reneszánsz épületében működő Szepesi Múzeum kiállítótermeit jártuk be, majd egy kis szabadidőt kaptak a gyerekek. A városi séta után a városháza közelében álló szégyenketrecnél találkoztunk és indulhattunk is a buszhoz.

Rövid utazással értünk fel a Mária-hegy tetejére. Itt magasodik a Mária-templom. A bazilikában letelepedtünk, majd több szólamban énekeltünk.

Délután túráztunk a Felső-Magyarországi Paradicsomban a Tamásfalvi-kilátóhoz. Innen a Nemzeti Park egyik legszebb panorámájában gyönyörködhettünk.

Este érkeztünk a szállásra. Vacsora után közösen megnéztük a „Katwe királynője” c. filmet.

3. nap: 2025.05.06. kedd

Ismét reggel 8 órakor indultunk busszal szállásunkról. Az első úticélunk Késmárk volt.

Az evangélikus templomban megkoszorúztuk gróf Thököly Imrének a szarkofágját, majd a közvetlenül a templom mellett álló cipszer fatemplomot tekintettük meg. Elsétáltunk a belvároson keresztül Késmárk várához. Thököly Imre bronz lovasszobra előtt fotózkodtunk, majd ismét buszra szálltunk.

Ólubló várát ismét csoportokban fedezték fel a gyerekek. A vár tövében található skanzenben a gorál népi építészettel, kultúrával ismerkedtünk meg.

Délután busszal érkeztünk a Vöröskolostorhoz, amely a karthauziaknak épült 1319-ben. A épületegyüttes bejárása után a Dunajec partjára mentünk és gorál tutajokra szálltunk. Festői környezetben közel két órát „hajókáztunk” a folyón. Rettenetesen átfagyva futottunk a buszig.

Este érkeztünk a szállásra. Vacsora után vetélkedőt szerveztünk, ahol a gyerekek egymásnak készített feladványokkal tették próbára tudásukat, leleményességüket.

4. nap: 2025.05.07. szerda

A reggelit követően összepakoltuk cuccainkat és bepakoltunk a buszba. Elérkezett az utolsó napunk.

Először az alsólánci Alapiskolába látogattunk el, ahol a helyi polgármester és az iskola igazgatója, Kmecko Gabriella fogadott bennünket. Ők tájékoztattak minket a helyi magyarság helyzetéről, a kis iskola működéséről, a diákok továbbtanulási lehetőségeiről. Szendvicsekkel vendégeltek meg minket, mi pedig apró játékokat, könyveket rejtő csomaggal ajándékoztuk meg az ott élő családokat.

Kirándulásunk második állomására egy rövid túrával érkeztünk meg. A Kassai vár romjait alig lehetett észre venni, de a hegy tetején magasodó kilátótoronyból beláthattuk az egész Kassai-medencét és a Hernád-völgyét.

Kassán a Szent Erzsébet katedrálist néztük meg. Itt található II. Rákóczi Ferenc mauzóleuma is. A dóm oldalában található emléktáblánál koszorút helyeztünk el a fejedelem tiszteletére.

Kassa utcáit, fő terét szabadidő keretében járták végig a gyerekek.

A hosszú buszút végén, este fél kilenc körül érkeztünk az iskola elé. Lelkesen, élményekkel, látnivalók sokaságával feltöltekezve köszöntöttük a ránk váró szülői közösséget.