Nagyhét - keresztút ciszterci szerzők gondolataival

Nagyhét - keresztút ciszterci szerzők gondolataival
Kegyelemteljes nagyhetet és húsvéti ünnepet kívánunk!
A keresztút állomásaihoz a ciszterci szerzők gondolatait a ciszterci nővérek válogatták.



 
 
 
 
 

Keresztút ciszterci szerzők gondolataival

 

Bevezetés

 

Kiüresítve látod őt (Fil 2,7). Hasonló leszel hozzá, ha meglátod őt úgy, amint van (1Jn 3,2); most is légy hasonló hozzá, olyanként látva őt, amilyenné érted lett. Mivel tehát, ha együtt szenvedünk, együtt is uralkodunk vele (Róm 8,17), legyen elmélkedésünk tárgya, testvérek, Krisztus, mégpedig a megfeszített (1Kor 2,2). (Clairvaux-i Szent Bernát)

 

 

I. Elítélik – fegyelmezett

 

Nem zúgolódott az Atya ellen, aki küldte őt (Jn 5,36), nem zúgolódott az emberi nem ellen, akiért megfizette azt, amit el sem vett (vö. Zsolt 68,5); és nem zúgolódott választott népe ellen sem, akitől annyi jótéteményért annyi rosszat kapott. Ha figyelmesen szemléled, nemcsak úgy ismered majd fel őt, mint a szelídet, hanem úgy is, mint aki szívből alázatos (Mt 5,4.8). (Clairvaux-i Szent Bernát)

 

 

II. Ráteszikelvállalja

 
Az Isten Fiát átadják a szolgáért, a Teremtőt megölik a teremtményéért, az Urat elítélik rabszolgája helyett. (Clairvaux-i Szent Bernát)

 

 

III. Megbotlik – újrakezd

 
Jöjj ki, lépj elő! Meddig tart még fogva lelkiismereted sötétsége? Meddig gyötröd magad nehéz szívvel kamrádban (Zsolt 4,5)? Jöjj ki, lépj elő, lélegezz fel újra irgalmam világosságában (Sir 36,1)! (Clairvaux-i Szent Bernát)

 

 

IV. Találkozik – szelíd

 
Hallgassunk tehát rá, aki szól hozzánk, aki hívogat és szólít, s aki meghív: »Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket« (Mt 11,28). »Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek. Mert az én igám édes és az én terhem könnyű« (Mt 11,29.30). Igen, valóban üdvösséges és boldogító, ha ezt az igát viselhetjük, és valóban könnyű ezt a terhet hordoznunk, éppen ezért találhatjuk meg lelkünk nyugalmát. Ez az iga nem nyom minket, hanem egyesít. Ez az iga a szeretet. (Rievaulx-i Szent Elréd)

 

 

V. Segítik – elfogadja

 
Tudjuk, hogy a legkisebb áldozat is viszonzásra talál. Tudjuk, hogy valahol a távolban megvilágosodtak és megerősödtek a szívek. Mert mindaz, ami természetfölötti szándékkal és céllal valósult meg, annak a hatása is természetfölötti. (Père M.-Jérôme)

 

 

VI. Enyhítik – hálás

 
Szépség formája, szentség pecsétje, vésd képedet szívembe, nyomd belé irgalmad pecsétjét, szívem Istene és örökrészem. (Fordi Balduin)

 

 

VII. Elesik – folytatja

 
Tapasztalat által tudta megismerni az emberi nyomorúságot, és irgalmassá lenni (Zsid 2,17). Ismerte ugyan már azelőtt is ezeket, de másként. Mert ismerte az engedelmesség erényét, ő, az erények Ura (Zsolt 23,10), és mégis, az apostol tanúsága szerint abból tanult engedelmességet, amit elszenvedett (Zsid 5,8). Ugyanígy tanult irgalmasságot is, bár az Úr irgalma örökkévaló (Zsolt 102,17). (Clairvaux-i Szent Bernát)

 


VIII. Siratják – erős

 
Keresztény, tanuld meg Krisztustól, hogyan kell Krisztust szeretned. Erősítsen meg téged Krisztus, Isten ereje (1Kor 1,24). Buzgóságodat tüzesítse a szeretet, tanítsa a tudomány, erősítse az állhatatosság. Szeresd tehát az Urat, a te Istenedet szíved teljes és egész szeretetével; szeresd értelmed teljes éberségével és figyelmességével, szeresd minden erődből, hogy ne félj meghalni az ő szeretetéért. (Clairvaux-i Szent Bernát)

 

 

IX. Leroskad – fölkel

 
Azt akarja tehát, hogy lássuk, hogy arcunkat és tekintetünket az ő sebei felé emeljük, hogy bátorságot adjon nekünk ezáltal, és megerősítsen a türelemben példája által. (Clairvaux-i Szent Bernát)

 

 

X. Megfosztják – odaad

 
Semmi sem lelkesít bennünket annyira az ellenség szeretetére – ami a felebaráti szeretet tökéletessége –, mint ha hálásan megfontoljuk Jézusnak azt a csodálatos türelmét, amellyel ő, az emberek fiai között a legszebb (Zsolt 44, 3), odatartotta arcát a bűnösöknek, hogy leköpdössék; amikor hagyta, hogy kendővel bekössék azokat a szemeket, amelyeknek pillantása a mindenséget kormányozza; amikor oldalát odaengedte az ostorozásnak; amikor tűrte, hogy fejét – amelyet rettegnek a fejedelemségek és hatalmasságok – tövisekkel szúrják; amikor elviselte a gúnyolódásokat és gyalázkodásokat; s végül amikor türelmesen elszenvedte a keresztet, a szögeket, a lándzsadöfést, az epét, az ecetet, és közben állandóan csendes, szelíd és nyugodt maradt. Végül is, mint a juh, amelyet leölésre visznek, és mint nyírója előtt a bárány, elnémult, és nem nyitotta panaszra száját (Iz 53, 7). (Rievaulx-i Szent Elréd)

 

 

XI. Odaszegezik – szabad

 

A behatoló szög azonban kulcs lett számomra, amely kinyit, úgy, hogy láthattam az Úr akaratát. Mert mit látok a nyíláson át? Kiált a szög, kiált a seb, hogy Isten valóban békítse ki Krisztusban önmagával a világot. A test nyílásán át feltárul a szív rejteke, feltárul a jóság hatalmas titka, feltárul Istenünk könyörülő irgalma, melyben meglátogat minket a felkelő nap a magasságból (Lk 1,78). Nem a sebeken keresztül tárul-e fel a szív? Mi tárhatta volna fel világosabban számunkra, ha nem a Te sebeid, hogy te jóságos és elnéző vagy, Uram, és csupa irgalom (Zsolt 85,5)? Senki sem irgalmasabb ugyanis annál, aki életét adja a kárhozatra ítéltekért (Jn 15,13). (Clairvaux-i Szent Bernát)

 

 

XII. Meghal – kiengesztel

 

Valóban, oldalából formált újjá téged, amikor érted elszenderült a kereszten és elfogadta a halál álmát. (Clairvaux-i Szent Bernát)

 

 

XIII. Tehetetlenül – megvált

 

Úr Jézus! Te legyőzted a rosszat, és üdvösségünket végbevitted, nem hatalmad kinyilvánításával, erejével, hanem azáltal, hogy gyöngeségeinket és tehetetlenségünket magadra vetted. Taníts minket alázatra, szegénységre, hogy Téged utánozzunk és kövessünk. (Fordi János)

 

XIV. Eltemetik – feltámad

 

Már nincs a halottak között, felkelt közülük (ApCsel 1,11), átalakult testében és szívében, belépett az Úr erejébe, és ragyogásba öltözött, ahogyan a zsoltár mondja: »Széttépted szőrzsákomat és örömbe öltöztettél« (Zsolt 19,12). »Az Úr uralkodik, fenségbe öltözött, erősséget öltött magára az Úr« (Zsolt 92,1) – valóban a dicsőséges testben fenségbe öltözött, erősségbe öltözött. (Clairvaux-i Szent Bernát)


XV. Él – bennünk

 

Milyen templomot építsünk annak, aki azt mondja, és valóságként mondja: »Betöltöm az eget és a földet« (Jer 23,24)? Mivel hallom az Úrtól, hogy ezt mondja valakinek: »Én és az Atya hozzá megyünk, és lakást veszünk nála« (Jn 14,23), már tudom, hogy hol kell házat építeni neki, mert semmi sem illik hozzá jobban, mint saját képmása. Igen, a lélek képes befogadni őt, hiszen – mint tudjuk – az ő képmására lett teremtve (Ter 1,27). Siess tehát, ékesítsd fel hajlékodat Sion, mert az Úr tetszését lelte benned, és földed lakott lesz (Iz 62,4). Ujjongj teljes erődből, Jeruzsálem leánya (Zak 9,9): Istened fog lakni benned (Jel 21,3). (Clairvaux-i Szent Bernát)

 

 

A keresztút, mint ájtatosság csak a 14. században alakult ki, így a ciszterci alapítóatyák még nem imádkozták. Mivel azonban Krisztus embersége teológiájuk egyik központi témája, ezért  írásaikban sok olyan gondolattal találkozunk, amelyek segítenek elmélyíteni a passió külső-belső történéseit.  Ezekből a szövegekből válogattak a kismarosi ciszterci nővérek, és hozzárendelték a szabadtéri keresztút állomásaihoz.

 

Fotó: Király Mónika

2019.04.12